Kontra Miklós: Fülei-Szántó Endre (1924–1995) = Magyar Nyelvőr, 1995. 1. sz. p. 100–102.

Olyan nyelvészt és tanárt temettünk Farkasréten 1995. február 3-án, aki külföldiek ezreivel ismertette s szerettette meg a magyar nyelvet és kultúrát. Fülei-Szántó Endre a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizve a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust 1946-ban. Két év múlva koholt vádakkal bebörtönözték, életfogytiglanra ítélték, de 1956 nyarán kiszabadult. Rehabilitációja után segédmunkás, majd a börtönben tanultakat hasznosítva idegen nyelveket tanít – olyan magántanítványoknak, akiket a Belügyminisztérium küld. Már 1958-ban megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál felsőfokú francia nyelvkönyve, amelyet társszerzőként írt. A könyv nívódíjat kapott, de nevét ekkor még a szerzők közt csonkított formában (Szántó Endre) engedték csak megjelenni. 1961-ben véletlenül, kiszabadult zárkatársa protekciójával nyelvtanári állást kap a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ekkor a nyelvészet és a nyelvtanítás ezen az egyetemen igen alacsony szinten van, így a szerteágazó műveltségű flekkes tanár hamar föltűnést kelt, amikor egy TIT-konferencián fölszólalva a kétféle spanyol létigéről beszél. A közönség fintorog: mi köze ennek a szocialista nyelvtanításhoz?! Húsz évig tanít a Közgazdasági Egyetemen, közben szerez még két bölcsészdiplomát (spanyolból és angolból). A háború utáni idegennyelv-tanításunk első jelentős metodikusa, aki hosszú ideig szerkeszti a Modern Nyelvoktatás című folyóiratot, amelyhez hasonló színvonalú orgánuma a nyelvtanároknak ma sincs Magyarországon. Beletanul a modern nyelvészetbe, és spanyol mondattanból ír kandidátusi értekezést 1971-ben. Ő publikálja a hazai nyelvpedagógia első jelentős kötetét A nyelvtanulásról címmel 1975-ben (RTV-Minerva, Budapest). Három évvel később útjára indítja a Közgazdasági Egyetem Nyelvi Intézetének éves konferenciasorozatát és a Nyelvpedagógiai írások-at.

1966-tól bő évtizeden át a Debreceni Nyári Egyetem pedagógiai vezetőjeként járul hozzá a hagyományait elfelejtett intézmény felvirágoztatásához. Magyar nyelv külföldieknek című tankönyvei (I–IV. kötet, 1972) modern nyelvészeti alapú pedagógiai pillérei a Nyári Egyetemnek, ahol finn, cseh, angol, venezuelai, koreai, szovjet, német, amerikai és még vagy húsz országból érkező diák ismerkedik a vasfüggöny mögötti magyar néppel, nyelvvel, dallal, kultúrával. Egy zürjén tanítványa zürjén–orosz szótárát így dedikálja: "Endre testvérnek, kómi ember szeretettel küldi e könyvet." Aztán a 70-es évek közepén innen is kipenderítik az egykori "francia kémet" – felsőbb intenciók szerint. A debreceni egyetem csak 1993-ban tudta kitüntetni hajdani "nyári" tanárát.

Húsz éven át, amíg a Közgazdasági Egyetemen tanított, lektor volt. Bölcsész csak 60 évesen lehetett, amikor a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre került professzornak. Általános nyelvészetet és hungarológiát tanított, majd megalapította a pécsi Spanyol Tanszéket. Hiánypótló konferenciákat szervezett, de nem tülekedett ott, ahol a nyugati ösztöndíjakat, szinekúrákat lehetett megkaparintani. Oda ment tanítani, ahová Magyarországon másnak esze ágába sem jutott: Ceausescu Bukarestjébe, majd a diktátor bukása után Kolozsvárra. Négyéves missziójának szépirodalmi, de egyben társadalomtudományilag is becses eredménye Fortélyos fogságban (Egy vendégtanár pszichológiai kalandjai a Balkánon) című könyve (Pécs, 1993).

A külföldi és magyar egyetemekhez sok szálon kötődő Fülei professzort az Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez is szoros kapcsolat fűzte. Utolsó munkáját, A verbális érintés címűt az intézet adta ki 1994-ben (Linguistica, Series C, 7.).

Fülei-Szántó Endre nemcsak hitt az emberrel foglalkozó tudományközi vizsgálódások szükséges voltában, hanem maga is élen járt a szaktudományos korlátok döntögetésében. Ő volt az első par excellence modern magyar alkalmazott nyelvész, aki a gyakorlati problémák megoldása közben átruccant az elmélet területére, majd visszalépett a gyakorlatba, hogy azt megreformálja. A Debreceni Nyári Egyetemnek írt tankönyvsorozata I. kötetében (kiadta a TIT Idegennyelv-oktatási Központja Budapesten, 1972-ben, 200 példányban) így ír: "Jelen tankönyvünk az 1966-b0n közzétett Magyar nyelvköny valamint az 1970-ben megjelent Kis Magyar Nyelvkönyv szellemi örököse. Az akkoriban született nyelvkönyv kísérlet volt a modern nyelvészet által vezérelt tananyag pedagógiai felhasználására. A tananyag centrumába új típusú mondatnyelvtant állított, a leíró jellegű tanszövegeket dinamikus beszédszituációkkal cserélte fel, és az oktatás lényegének a gyakorlást, a jelenségekautomatizálását tekintette. A hagyományos oktatás sorrendje helyett (szöveg bemutatása, lefordítása, elmondatása) újfajta sorrendet állított fel (szövegbemutatás, mint fonetikai gyakorlás, körülbelüli megértés, a szövegnél lényegesen terjedelmesebb automatizációs gyakorlatok szelektív elvégeztetése részint direkt, részint szituatív keret formájában – s végül a szöveg feldolgozása)." A szerkezeti-műveleti grammatikai modell kifejtése az Általános Nyelvészeti Tanulmányok IX. kötetében jelent meg, a magyarnak idegen nyelvként való tanítására való alkalmasságát pedig a debreceni nyári egyetemisták ezrei igazolták. Ha egyszer megírják a magyar mint idegen nyelv tanításának XX. századi történetét, Fülei-Szántó Endrének a legfontosabb fejezet jut majd benne.

A grammatikus Fülei-Szántó ifjú egyetemi kollégáival olyan tanulmányokat írt, mint például az "Indulatszó és szófajok" című (NyK. 85: 67–81)  vagy "A kötőszó grammatikai státusa" (NyK. 87: 148–159). Sokoldalúságát, a gyakorlattal való elkötelezettségét és a hazai hiányterületek eltüntetésére törekvését egyaránt példázza "Gazdasági élet és kommunikáció" című cikke (MNy. 79: 309–321). Számára "az anyanyelv a személyiség egyedi otthona, egyszerre lakóhely és múzeum" volt (Nyr. 111: 129), s mi sem volt természetesebb, mint hogy erdélyi missziója közben (1986–1990) s után olyan cikkeket közölt, mint a "Szóalkotás két erdélyi költő lírájában" (Magyartanítás, 1987/1) vagy a "Negatív retorika" (Korunk, 1991/7).

Tanítványainak, barátainak és kollégáinak egy csoportja tavaly ősszel, 70. születésnapján egykori egyetemén, a budapestin, emlékkönyvvel köszöntötte őt, amely az 1970 után megjelent publikációinak listáját is tartalmazza.

Fülei-Szántó professzor pazarló társadalomban élt, ami őt is elpazarolta. De számos mustármagot hullajtott a tövisek közé. Talán az a mag is kikel egyszer, amit a 625 éves pécsi egyetem születésnapi köszöntőjében mondott: "Azt hiszem, a XXI. század egyetemében kihagyhatatlan a tudás mellett a szeretet."