Fakultatív tantárgyként vettük fel a spanyol nyelvet kb. 1977-ben az MKKE-n. De a nyelvnél sokkal többet kaptunk Fülei tanár úrtól: verseket, irodalmat, zenét, filozófiát, humort. Polihisztor volt. Élmény volt vele együtt lenni.
Fülei-Szántó Endre baráti köréhez tartoztam feleségemmel Rédey Katalinnal. Január óta Wikipédia cikkeket írok, többek között elkészítettem Fülei Bandi bácsi, ahogy hívtuk Füles wikipédia cikkét is. Bármilyen kiegészítést örömmel veszek. A cikkek elérhetősége Fülei-Szántó Endre https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BClei-Sz%C3%A1nt%C3%B3_Endre SiposBéla wikipdia szerkesztő oldala https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:SiposB%C3%A9la1945
"Édes, jó humorú feleségem mindvégig segített a tanításban. Ő döntött úgy, amikor harmadjára otthon akartam maradni, hogy nem hagyhatjuk cserben az ottaniakat. A magyarországi német, a kisebbség szemével értékelte a román légkört, gyakran többet meglátva abból, mint én. Együtt éltük meg mindazt, amit meg kellett írnom." (Fortélyos, p. 7.) Mária ma hajnalban meghalt. Nyugodjék békében.
féltestvér bátyámnak, Farkas Tamásnak (†1944) osztálytársa és jó barátja volt. Édesanyám is nagyon szrette "Fülei Bandi" majdnem egy fogalom volt nálunk.
Emlékszem, mikor Angliában meglátogatott.
De édesanyám vendégkönyvében is sokszor szerepelt, sőt szülei is.
Kedves Maria,
bukaresti Dorottya vagyok, volt Bereczky, most Pantea. Tegnap fedeztem fel a Fulei-Szanto Endre honlapot, es oszinten orulok, hogy oreg baratom hagyateka el es hat mai napig. Orommel udvozollek es sok szeretettel gondolok rad. Valamikor kerestem kedves ferjed konyveit (foleg a romaniai vonatkozasakat), es persze hogy nem talaltam oket. Kerlek, segits, adj nekem egy cimet, akar a kiado cimet is, ahol hozzajuthatok a Fortelyos fogsaghoz meg a Furcsacska orszagocskahoz. Pillanatnyiag Negyfaluban lakom, Brasso mellett, de minden ev majusaban, mennybemenetel tajan, harom-negy napig Budapesten vagyok, draga nemetorszagi unokatestveremmel talalkozni. Akkor lenne idom barangolni kiadoknal, mert konyvesboltokban probatam es hiaba (lehet, hogy letezik olyan bolt is, ahol megtalalhatnam a konyveket, de eddig nem bukkantam ra). Sok-sok eve szeretnem elolvasni ezt a ket konyvet, es sehogyan sem sikerul (akinek megvannak, rendszeresen efelejtette elhozni, vegul elkoltozott... vannak ilyenek). Hatha Te tudsz valahogyan segiteni. Majusig meg keszulok.
Sok szeretettel, regi baratotok, Dorottya
Aranyos Jankito, végre hallottam felőled is. Örülök, hogy írásod bizonyítja (ahogy [ti is] neveztétek) Füles csasztuskái a városi folklór darabjainak természetes életét élik. Vagyis: ahogy terjednek, úgy alakulnak és változnak időről időre. Most hát én is leírom azt a változatot, ahogyan a Micsurin-dalra én emlékezem. Kiegészítve az első versszakával is. Tehát:
(A "Túl az Óperencián" dallamára)
Túl a messzi északi Jeges-tengeren
Sarki fény világít át a szovjet emberen;
Nincsen ottan fájdalom, nincsen ottan kín (mert)
zabból elefántokat készít Micsurin.
Naftalinból víziló, búzából tehén...
Narancsfák virítanak a gleccser tetején.
Kaktuszoktól zöldellik minden jégtető, (mert)
Ember, állat és növény nemesíthető!
(És) virágzik a szovjet flóra,
Narancsfát lehelsz a hóra,
Átalakul a növényi természet!
(Mert) minden kérdés csínja-bínja:
Van a népnek Micsurinja!
S nem fenyegeti a tőkés enyészet!!!
Megvan a második versszaka a Micsurin-dalnak, amit a börtönben alkotott:
"Mandarinból víziló, búzából tehén,
Narancserdők virulnak a jéghegy tetején.
Napsugárban úszik itt minden hegytető,
Mert ember, állat és növény nemesíthető."
A kiadásra váró szöveg visszaemlékezés a börtönévekre. Kései elégtétel a PEK volt elnöke számára, ám nem kicsinyes odamondogatás. Nem verbális bosszú; sokkal inkább a megértés szükséglete hatja át. Soha be nem hozható hátrányt jelentettek a börtönévek, mégis semmiért el nem cserélhető élmény volt e 9 év a szerző számára. A szöveg megeleveníti a korszak tipikus szereplőit: Sárkány századost, a kihallgató ávóst, a jó-rossz börtönőröket, s az elítéltek társadalmilag heterogén körét. A börtön mint a szociális tanulás terepe, szociológiai, szociálpszichológiai megfigyeléseket lehetővé tevő színtér jelenik meg a szövegben. Sehol nem a visszaütés szándékát érezzük...
A cikkek elérhetősége
Fülei-Szántó Endre
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BClei-Sz%C3%A1nt%C3%B3_Endre
SiposBéla wikipdia szerkesztő oldala
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:SiposB%C3%A9la1945